A vegán életmód és a spiritualitás
2018. február 11. írta: thoomas26

A vegán életmód és a spiritualitás

Nehéz és összetett kérdésnek tűnik, hogy mennyire egyeztethető össze a spiritualitás a húsevéssel. Hogy tényleg annál "tisztább"-e egy ember, minél inkább vegán életmódot folytat. Azért tűnik nehéznek, mert sokan képviselik ezt a vonalat, hirdetik ennek tényét. Azonban ha jobban megvizsgáljuk, rájöhetünk, hogy valójában nem annyira nehéz kérdés, csak annak tűnik.

Nagyon sok mindenen múlik, hogy valaki vállalhat-e egyáltalán vegán vagy vegetáriánus életmódot. (Csak a pontosság kedvéért: a vegán, aki minden állati terméket kizár, a vegetáriánusnak különböző fokozatai vannak, a legáltalánosabb, amikor csak a hús kerül tiltólistára.) Hogy ki vállalhatja egyáltalán, függ vércsoporttól; egy nullás vércsoportú ember például nem hagyhatja el a húst. Függ lelki beállítottságtól is; ki mennyire kívánja egyáltalán, hiszen ha valaki csak ráerőlteti magára a hús elhagyását, lelkileg többet árt magának, mint használ. S függ attól is, hogy miben nőttünk fel; ha valaki születésétől fogva vegán, egészen más bélflórája alakul ki, s sokkal jobban fogja tolerálni ezt az életformát, mint aki felnőttként dönt így. Annyira különbözőek vagyunk tehát, ne dőljünk be különböző irányzatoknak, inkább a magunk józan igényeire alapozzunk.

Én azt gondolom, az a tanítás, hogy vegánként kerüljünk közelebb Istenhez, ha kicsit túlzónak is tűnik a párhuzam, hasonlít a fényevés témájához. S hogy miért? A fényevés bizonyos fizikai világokon szokásos táplálkozási forma, s kétségtelenül nálunk sokkal fejlettebb világokon. Ahol az ott élők sokkal közelebb vannak a tökéletességhez, mint mi. Ám ott a fizikai testük is ahhoz a körülményekhez adoptálódott. A mi testünk sokkal durvább, így tápláléka is annak megfelelő. Eltekintve attól a nagyon ritka kivételtől - amik csak a szabályt erősítik -, akik itt a Földön is képesek erre bizonyos ideig, nyilvánvaló ostobaságot követ el az, aki fényevésre adja a fejét. Ugyanígy a vegán életmód. Minél könnyebb és minél erőszakmentesebb étel nyilván minél tisztább étkezést jelent. De maradéktalanul nem alkalmazható ez még ezen a világon. A mi világunkban - és ez igaz valamennyi világ saját lakóira - ahhoz kell alkalmazkodni, ami körülvesz bennünket. Amire a test teremtetett. S tény, hogy az e világi emberi test nem tisztán húsevő, de az is tény, hogy nem is tisztán növényevő. Mindenevő, s mindenkor az adott környezet, amelyben él, határozza meg, hogy mit kell fogyasszon. Természeti népeknél figyelhető meg ez igazán, akik között vannak szinte kizárólag növényevők úgy is, mint döntően húsevők. De táplálékuk végül mindent tartalmaz, ami az adott körülmények között fellelhető, csak változó arányban.

A húsevéssel nem az a legnagyobb baj, hogy távol tart Istentől. Hanem az, hogy túlzásokba esik. Hogy nem annyit vesz el a Földtől, amennyit az megad. Hogy nem annyi állatot fogyasztunk, amennyit szükséges volna megölni (mint ahogy a természeti népeknél szokás, de mint ahogy nálunk is szokás volt akár 50-100 évvel ezelőtt), illetve hogy ipari mértékben tenyésztjük és öljük őket. S így valóban felborítjuk vele Isten törvényeit.

Összegezve tehát, nem azzal kerülünk közelebb a tökéletességhez, hogy kizárjuk az életünkből az állati táplálékokat - még akkor sem, ha sok guru ezt állítja. Sőt, sok esetben táplálék- és vitaminhiányhoz kerülünk közelebb vagy éppen rosszabb közérzethez. Az ilyen tanítások noha igazak, de még kissé koraiak ezen a szintű világon. Inkább a mértékletességre kell a hangsúlyt fektetni és az egyéni szükségletekre. (Annyira különbözőek vagyunk, van akit a vegán életmód meggyógyít, van akit beteggé tesz!) A spirituális fejlődésünket legnagyobb mértékben a tetteink, a gondolataink határozzák meg, melynek egyik következménye lehet az is, hogy nem járulunk hozzá a kíméletlen és értelmetlenül túlzó állattartáshoz és -öléshez. Ám amíg ezen a világon vagyunk, el kell fogadjuk azt, hogy ahogy a lelki táplálékainkat a lelkünkre kell optimalizálni, úgy a testi táplálékainkat a testünkre. S azt kell neki megadjuk, amit "ő" megkövetel, nem pedig azt, amit a tudatunk megfelelőnek vél, pláne nem különböző tanításokra alapozva.

Azt gondolom, bár mindenkinek magának kell éreznie és eldöntenie, vegán életmódot fog-e folytatni, mindenképpen hangsúlyoznám, hogy csak egy részük lesz az, akinek az tényleg megfelelő lesz. Mindenképpen mérlegelni érdemes az egyéni szükségleteket, s inkább a józan észre és a mértékletességre hallgatni, mintsem mások vélt vagy valós tapasztalataira alapozott tanításaira. Isten előtt nem akkor leszünk üdvösek, ha érte kizárjuk az életünkből az állati termékeket. (Pláne úgy nem, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az állatok eredendően is, többek között éppen a táplálékunkat szolgálandó lettek megteremtve.) Isten nem vár el tőlünk többet, mint amennyi ezen a szintű világon elvárható - mint ahogy egy elsőstől sem várják még el, hogy ezerig számoljon, noha előbb-utóbb kétségtelenül szükséges lesz az is.

 

Medek Tamás - spirituális segítő

karmikus életút tanácsadás és spirituális kérdések megválaszolása, bővebb információért kattints ide

thoomas26@gmail.com

A bejegyzés trackback címe:

https://tudatostudat.blog.hu/api/trackback/id/tr2613654814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.