2018. március 05. írta: thoomas26

Miben tudok segíteni Neked?

Üdvözöllek!

Először is engedd meg, hogy - nagyon dióhéjban - bemutatkozzam. Egy 40 éves fiatalember vagyok, Medek Tamásnak hívnak. Noha korábban viszonylag materialista nézetű voltam, pár éve egy meghatározó saját élmény hatására rá kellett döbbenjek, hogy a világ mégsem annyi csupán, amennyit arról addig láthattam vagy hallhattam, s hogy mi sem vagyunk pusztán egy test, valamint annak biokémiai terméke. S ha már így alakult, nagyon kíváncsivá tett, hogy akkor vajon mi a létezésünk tényleges igazsága, és elindultam - nevezzük így - a spirituális kereső és felismerő utamon.

Ez az út során igyekeztem minél átfogóbb és tisztább képet kapni a nem látható (de időközben számomra nyilvánvalóvá váló) világról, s igyekeztem minél több ismeretre - és ami nagyon fontos, saját élményekre - szert tenni, ami szerencsére sikerült is, s melyeket e blog írásain keresztül igyekeztem megosztani az Olvasókkal. Időközben segítő szellemekkel is sikerült kapcsolatba kerülnöm, akik tovább irányítottak az utamon, valamint buzdítottak arra, hogy segítsek másoknak is a sajátjukon.

Mi is az, amiben a segítségedre lehetek?

Ha
- túlvilággal vagy lélekkel kapcsolatos kérdéseid vannak,
- nincs kinek elmesélned, nincs kivel megbeszélned a spirituális élményed,
- szeretnéd jobban megérteni mindazt, ami a testi világon túl van, s ami a testi világban történik,

akkor bizalommal fordulhatsz hozzám személyesen Pápán, illetve már Győrben és Budapesten is vagy (ha a távolság akadály) telefonon.

Alapvető célom, hogy azon spirituális ismeretekkel és tapasztalatokkal, melyeket az elmúlt években megszerezhettem, segítsek másoknak is a felismerő útjukon.

Bővebb információért és időpont egyeztetésért keress meg privát üzenetben az alábbi Facebook-os profil oldalamon:
https://www.facebook.com/profile.php?id=100013093667896

...vagy ha nem vagy fenn a közösségi oldalon, akkor a thoomas26@gmail.com címre írt üzenettel is fel tudsz keresni.

Figyelmedbe ajánlom továbbá még Facebook-os oldalamat is, melyet ide kattintva érsz el.

Üdvözlettel:

Medek Tamás

Mónika97 2020.01.05. 21:12:39

Kedves Tamás,
régóta olvasgatom bejegyzéseidet a facebookon. Sokat segített az elmúlt időszakban. Ma délután jutottam el ide, az oldalra. Elolvastam a történetedet. A legjobban az tetszik, hogy a "gyermeki" kíváncsiság érzése mellett emberi és érthető megfogalmazás. Hatása alá kerültem.
Édesanyám decemberben hagyott itt minket. Azóta figyelek tudatosabban a jelekre, hogy vajon mit üzenhet. Félek vannak benne belemagyarázások, ugyanakkor úgy érzem, így könnyebb elfogadni. Köszönöm őszinteségedet, jó olvasni soraidat, megosztásaidat! Mónika

Válasz erre

thoomas26 2020.01.06. 15:23:33

@Mónika97:

Kedves Mónika!
Sajnálom, hogy ilyen helyzetből kifolyólag jutottál el az oldalamra, de örülök neki, hogy tetszenek az írásaim, s annak különösen örülök, hogy segíthetek velük. Az én egyértelmű meglátásom is, hogy sok minden elfogadásához és feldolgozásához az életben - az olyan emberek támogatása mellett, akik lelkileg emelnek bennünket - a legnagyobb segítséget az nyújthatja, ha megismerjük, kik is vagyunk valójában, s hogy mi is húzódik meg valójában a fizikai világ "mögött". Tehát ha befogadjuk az elérhető spirituális ismereteket.
Tény, hogy az eltávozott szeretteink rengeteg módon képesek üzenni nekünk, s az is tény, hogy sok esetben hajlamosak lehetünk belemagyarázni is mindezt egy adott eseménybe. Azonban az is tény - az ismereteim szerint -, hogy az eltávozott szeretteink minden feléjük küldött gondolatunkat, érzelmünket érzékelik, tehát bármikor szólhatunk hozzájuk akár szóban, akár gondolatban, ők azt "hallják", s ha tudnak, valamilyen jelen keresztül próbálnak is válaszolni nekünk. S az is tény, hogy sokkal több esetben az ő jelüket "fogjuk", mintsem azt gondolnánk.
Üdv: Tamás

Mónika97 2020.01.06. 18:32:27

Kedves Tamás, köszönöm válaszodat, megnyugtató soraidat.
42 - 49 napig járják be útjukat a lelkek, ahogy olvastam korábban. Nálunk 34 nap telt el. Elvileg január közepén kellene átkelnie. Minden egyes nap kérem szeretettel, hogy ha bejárta útját menjen bátran. Nagyon szeretem és örülök, hogy Ő volt az anyukám. Tudom milyen nagyon nehéz volt neki. Mindent megbocsátok, mert tudom, hogy soha nem okozott volna fájdalmat és szomorúságot nekem tudatosan. Magam sem értem, hogy honnan van bennem az erő és nyugodtság, amit érzek. Két évvel ezelőtt még úgy érzem belehaltam volna elvesztésébe. Rettegtem a gondolttól is. Megmagyarázhatatlan hogy miért, most óriási szeretetet érzek és kedves mosolyt a lelkemben. Néha úgy sírok, hogy csak folyik a könnyem hang nélkül. Ilyet sem éreztem korábban. Hagynám, hogy kijöjjön a fájdalom. Nincs kitörő lelket megtépázó fájdalmam. Hálát érzek. Hálát, amiért úgy történt, ahogy mindenkinek a legkíméletesebb. Ebben is figyelt rám (valaki, ha nem is Ő), hiszem és csak köszönni tudom. Nagyon szeretném, ha átkelne, ha itt az idő. Ugyanakkor az is megnyugtató, hogy még itt lehet velem bő egy hétig. Lehet átment már mielőtt letelt az idő? Ha nem, van ennek valami különösebb jele? Megnyugtató lenne tudni, hogy nem fél. Nekem ez számít.

thoomas26 2020.01.06. 19:32:49

@Mónika97:

Kedves Mónika!
Nagyon szívesen!
Valóban sokan mondják, hogy a lélek kb. 40 napig még itt tartózkodhat a köztes térben, azonban ezt egyáltalán nem várja ki feltétlen, minden lélek. Van, aki szinte azonnal átkel, van, aki a temetése után, s van, aki jóval tovább itt marad. Ez függ a lélekfejlettségi szinttől, a lélek aktuális tudatállapotától, az itt lévő szerettei ragaszkodásától, stb. A 40 nap inkább azt jelenti, hogy addig van nyitva, a kimondottan a számára kinyíló kapu, s utána már csak segítséggel kelhet át.
Örülök, hogy sikerül a gyászt kellően tudatosan megélned, s ez már annak a jele, hogy a spirituális ismereteket mélyen alkalmazni is tudod.
A szellemi segítőim érzékelése szerint (csak zárójelben jegyzem meg, hogy noha a szellemeim sem tévedhetetlenek, mint ahogy egyik látó sem az, de a meglátásaik a legtöbb esetben helyesnek bizonyulnak) az anyukád lelke már átkelt a szellemvilágba. Ami jó hír olyan szempontból, hogy jól van és jó helyen van, s bizonyos, hogy nem fél. S hogy van-e különösebb jele annak, hogy egy lélek itt van-e még? Ez is esettől függ, s nem minden esetben dönthetően el egyértelműen a jelekből. Azonban ha egy lélek vissza is tért a szellemvilágba, onnan is visszajöhet bennünket meglátogatni, alkalmakkor, felsőbb szellemi engedéllyel.

Mónika97 2020.01.06. 19:52:35

Köszönöm szépen Tamás! Köszönöm azt is, hogy szánt ránk időt!
Hinni szeretném, hogy megtette. Most még fel kell dolgoznom az információt. Kérdések, kérdések.....öröm, megnyugvás, kétely, mi van ha nem, hogy tudok segíteni neki.....gondolatok cikáznak bennem. Neki legyen jó. Bízva benned és segítőidben próbálom elfogadni és megnyugodni, hogy sikerült! Köszönöm! Köszönöm!

thoomas26 2020.01.07. 09:42:54

@Mónika97:

Nagyon szívesen! Természetes, ha időre van szükséged, az elengedést is (mint minden mást is) mindenkinek a maga módján kell megélnie. Mivel az eltávozott szeretteink minden feléjük küldött gondolatunkat és érzelmünket érzékelik, ezért a legnagyobb segítség, amit adhatunk nekik, éppen ebben rejlik. Noha megértik a fájdalmunkat, hiszen nem abból a nézőszögből látjuk a dolgokat, mint ők, de általánosságban mégis elmondható, hogy minél inkább nyugodtabbnak és boldogabbnak látnak bennünket, ők is inkább azok lehetnek.

Balogh Rita 2021.05.07. 11:35:07

Kedves Tamás!
Blogodat olvasva már segítettél. Köszönöm.

thoomas26 2021.05.07. 13:39:52

@Balogh Rita:
Kedves Rita!
Szívesen, örülök, hogy segíthettem az írásaimmal! :)
Üdv: Tamás

Zsófili 2021.08.29. 23:01:12

Kedves Tamás!
Köszönöm a lehetőséget.
Napokban sokat agyalok egy bizonyos dolgon.
Ha valaki önkezűleg vetett véget az életének. Lehetséges, hogy a gyerekeire tapad ezzel elszíva az energiájukat?
Mi lesz az ő "sorsuk"? Mindenki életében van kezdet és vég.
Viszont kérdés, hogy sorsunk mikép van megírva, lehet e a vég az önkezűség? Vagy ott már ő maguk nyúlnak bele?
Itt kell e maradniuk míg az eredeti vég be nem következne? Utána fejezik be a bojongásukat?
Válaszát elóre is köszönöm.

thoomas26 2021.08.30. 14:56:35

@Zsófili:

Kedves Zsófili!

Ha nem bánod, tegeződjünk, jó?
Az ismereteim szerint a testi halál mindenkinek egy elrendelt időpontban következik be, mely időpont a most megélni szükséges sorsút szerves részeként kerül kijelölésre, még odaát. Az öngyilkosság annyiban más, hogy ez esetben a távozás időpontját nem odaát a lélek a szellemi segítőivel határozza meg (az ottani tudatosságukkal), hanem a mostani személyiség (a jóval szűkebb tudatosságával). Tehát mindenféleképpen ellenjavallt. A lélek bár tudja a leszületése előtt, hogy leendő életében közel kerül majd az öngyilkossághoz, illetve annak esélyével is, de mégis bízik abban, hogy azt majd elkerülni képes lesz. Hisz tudja, hogyha mégis bekövetkezik, akkor azt a problémát, mely elől ily módon elmenekült, később újra kell vállalnia.

Teljesen egyéni helyzet függvénye azonban, hogy egy öngyilkosságot elkövető lélek a távozása után mennyi idő múlva tér vissza a szellemvilágba, mennyire lesz tudatos, illetve hogy milyen mértékben hat a még itt élőkre.

Tudatos tudat