Halál közeli élmény - közelebbről
2018. szeptember 24. írta: thoomas26

Halál közeli élmény - közelebbről

Az úgynevezett halál közeli élmény (HKÉ) gyakorlatilag az emberiséggel egyidős. Elnevezése találó, hiszen akkor következhet be, amikor az ember nagyon közel jár a biológiai halálhoz. Olyan helyzetben, amikor valaki vagy a klinikai halál állapotában van, vagy olyan élethelyzetben, amikor szinte meghal (például zuhanás közben), s a lélek már megkezdi a testtől való elválás folyamatát. Azok, akik ebből az élethelyzetből vissza tudnak még térni a fizikai életbe, s emlékeznek arra, ami közben történt velük, mondhatjuk, hogy halál közeli élménnyel tértek vissza. HKÉ-e tehát annak is volt, aki nem emlékszik később semmire sem, hasonlóan mint ahogy éjjel is mindannyian álmodunk, csak valamelyikőnk emlékszik rá, mások nem. A jelenség az emberiséggel egyidős, hiszen mindig is voltak olyanok, akik ilyen szituációt éltek át, azonban míg korábban pusztán a spontán visszatérések esetében figyelhettek meg ilyet, addig ma már az orvostudomány fejlődésének hála, jelentősen megszaporodtak ezen esetek. Amiért mégis keveset hallunk róluk, annak oka az, hogy még a társadalom kevésbé fogadja be mindezt. Napjaink uralkodó nézete materialista, mely csak az anyagi világot fogadja el, s a napvilágra kerülő HKÉ beszámolókat pusztán a haldokló elme játékának tekinti. Az egészségügyi személyzet sincs kellően felkészülve minderre, valamint maguk az átélők sem beszélnek mindenki előtt szívesen az átéltekről. Az ezzel kapcsolatos struccpolitikát jól szemlélteti, hogy sok esetben olyan HKÉ-t is, melyek rendkívül bizonyító erejűek, képzelgésnek tulajdonítanak - például amikor valaki a szomszédos kórterem részletes leírásával jön vissza, mely információ utólag igazolható, s melyet bizonyítottan nem szerezhetett testi állapotában. Nagyon nagy probléma ez és remélhetőleg változni fog majd pozitív irányba a jövőben. Mindenesetre a múlt század második felében Dr. Raymond A. Moody, amerikai pszichiáter már áttörést hozott azzal, hogy részletesen vizsgálva nagyon sok ilyen esetet, könyvében dokumentálta az ezzel kapcsolatos ismereteket - magát a 'halál közeli élmény' elnevezést is neki tulajdonítják.

Több írásomban szóltam már részletesebben arról, hogy a testi halál után a lélek a szellemi világba visszatérve, a szellemi segítőivel áttekinti, kiértékeli az elmúlt életét, s némi pihenést követően, annak következményeképpen megtervezi a követező leszületését, életét. Tulajdonképpen ennek a folyamatnak a leges legelejéből kap valaki ízelítőt, egy halál közeli élmény során. Hogy mennyit és hogy milyen jellegűt, valamint hogy emlékezni fog-e majd rá a későbbiekben, azt a az egyén szellemi segítői, feljebbvalói döntik el, az életútja, sorsa függvényében. Magyarul, hogy mit szabad látnia, átélnie, és visszaérkezve mire szabad emlékeznie, mi segíti jelen életútját, sorsát a leginkább, melyet még leszületése előtt eltervezett.

Természetesen ahány ember, és ahány eset, annyi féle megélés, annyi féle megtapasztalás. Noha mindenki lényegében ugyanazt éli meg - a lélek, testtől való elszakadásának kezdeti stádiumát -, mégis maga az élmény színezete és részletei már az előbb említett tényezőkön túl függenek az adott személy világnézetétől, életkorától, vallási hovatartozásától, stb.

Klasszikus elemei a HKÉ-nek a testtől való függetlenedés, az életfilm lepörgése (panoráma tudat), az úgynevezett alagútélmény, valamint a már korábban eltávozott rokonokkal, ismerősökkel és/vagy segítő fénylényekkel való találkozás. Sok esetben az élmény végét az jelenti, amikor az előbbiek közül valaki közli az érintettel, hogy még nem jött el az ideje, még vissza kell térnie, miután az illető aztán valóban a testében találja magát. A testtől való elválás érzése többnyire nagyon megdöbbenti az átélőt, hiszen ekkor szembesül azzal, ki is ő valójában és azzal, mi is a teste valójában. Az életfilm lepörgésnek nevezett stációnál az egyén szembesül addig leélt életének minden pillanatával, tettével, s az általuk másoknak okozott érzelmekkel. A legnagyobb igazságra derül itt számára fény - miszerint csak az számít, bármi is történjék, hogy szavainkkal, tetteinkkel, másoknak mit okozunk. Azért nevezik panoráma tudatnak is ezt az állapotot, mert ugyan filmként beszélnek róla az érintettek, de csak a hétköznapi felfoghatóság miatt - valójában arról van szó, hogy egyidejűleg érzékelnek minden pillanatot az életükből, ám ezt nehéz földi szavakkal leírni, mint ahogy sok esetben az egész HKÉ-t is. (Az a "napló", melyből az életfilm lepörgés "dolgozik", egy olyan információs tár, melyet a tudatunk a létezésünk minden pillanatában készít. Minden egyes pillanatban a tudatunk megjegyez mindent, ami velünk, ami körülöttünk történik, valamint a tetteinkkel, a másokban okozott érzelmek visszacsatolását is rögzíti. Ez a "napló" szolgál segítségül egy korregressziós hipnózis során is, melyben az alany képes tisztán visszaemlékezni, fizikai vagy szellemi életének egy tetszőleges pillanatára - persze olyanokra, amelyre szellemi segítői is engedélyt adnak jelen fizikai élete során. S ezt a naplót használjuk akkor is, amikor a két fizikai életünk között áttekintjük, átértékeljük az épp elmúlt életünket.) Az alagútélmény valójában a fizikai és a szellemi dimenzió közötti átjáró megtétele, mely után elérve a fényt, a másokkal való találkozás és az élmény végkifejlete történik meg. Mindezen elemek tehát egy klasszikus HKÉ részei, azonban az már egyén függő, hogy ebből ki és mennyit, milyen formában vagy éppen milyen sorrendben él meg - noha, ahogy fentebb is írtam, a lényeg ugyanaz marad.

A legtöbb átélő pozitív élményt szerez magának, határtalan boldogságot, szeretet tapasztal és alig, vagy egyáltalán nem lenne hajlandó a testébe visszatérni, amikor végül erre utasítják. Kisebb részük él át ezzel ellentétes történéseket, melyek akár egy pokolnak vélt helyen is zajlódhatnak, azonban számukra valamiért ezt az átélést szorgalmazták szellemi segítői. Ennek minden esetben konkrét oka van, s nem jelenti azt, hogy az illetőnek az élete végén is hasonlók várnának rá. (Erről itt írtam bővebben.)

Azon emberek, akik ebből az állapotból élménnyel térnek vissza, tehát akik emlékeznek az átéltekre, többnyire sorsfordító változáson mennek keresztül. Ráeszmélnek testközelből olyas valamire, amire többségük eddig még álmában sem gondolt volna. Többségük előtt egyértelművé válik a létezés valódi igazsága, tisztába kerülnek a test, a lélek vagy éppen a halál fogalmával, valamint nem utolsó sorban az élet értelmével is. Világnézetük, életfelfogásuk döntően megváltozik, az anyag (és a pénz) elsőbbrendűségét felváltja bennük a szellemi, a lelki értékek iránti tisztelet.

A HKÉ egyike azoknak a világon, melyek önmagukban is bizonyító erejűek a túlvilág, a szellemvilág létezését illetően. Az egyéneknek mindenféleképpen azok, valamennyi eset, de objektívan nézve is bizonyító erejűek azon esetek, melyekben olyan észleléssel tér vissza az átélő, melyet bizonyíthatóan nem tudott más módon megszerezni, de ami utólag mégis hitelt érdemlő módon igazolható - és ilyenből is akad több is, melyet dokumentáltak már. (A többi fellelhető bizonyítékokról itt írtam bővebben.) Amiért tehát mégsem kapnak ezen esetek nagyobb nyilvánosságot és reflektorfényt, a társadalom erre való (még kissé) éretlenségével magyarázható. A jövőben ez minden bizonnyal változni fog, hiszen egyre többen élnek majd át ilyet, s egyre nyíltabban mernek majd beszélni róla az emberek, bátorságot adva ezzel más átélőknek is.

 

Medek Tamás

spirituális író, segítő

Miben tudok segíteni Neked? (a kérdésre kattintva olvashatsz róla)

 

E blog tartalma mellett ajánlom figyelmedbe Facebook-oldalamat is, ahol további spirituális írásaimat és gondolataimat olvashatod. A megtekintéséhez kattints ide!

 

Az írásaim tartalmát az eddig, más forrásokból megszerzett ismereteim, a saját tapasztalataim, valamint a segítő szellemeim közlései alapján állítom össze. Nem célom senki világnézetén feltétlen változtatni. A saját átélt élményeimnek köszönhetően számomra nem kérdés a túlvilág létezése, de teljesen érthető, ha ez csupán szubjektív tapasztalatnak minősül, s csak azoknak igazán hihető, akik maguk is éltek át hasonlót. Célom, hogy olyan embereket segítsek a hitük erősítésében, akik már hozzám hasonlóan elindultak a szellemi világ elfogadása felé vezető úton. Nem szeretném továbbá, feltétlen tényként sem beállítani az írásaimban foglaltakat. Ezeket az információkat szellemi közlések útján kapom, melyek ugyan szinkronban vannak a saját tapasztalataimmal és mások közléseivel, de nyilvánvaló, hogy igazán teljes és valós képet akkor kaphatunk majd a szellemi világról, ha nekünk is eljön az időnk. Kérlek, az írásaim befogadásakor mindezt vedd figyelembe.

A bejegyzés trackback címe:

https://tudatostudat.blog.hu/api/trackback/id/tr4814259509

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása